A helyszín története

Mária forrás, hétkápolna

Hétkápolna

A hagyomány szerint a Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek a mogyoródi csata (1074) előtt ezen a tájon tartózkodtak.

A legenda szerint egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, fogadalmát beváltva a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet a Migazzi Kristóf püspök által itt építtetett templom főoltárára helyezték.

A templomot az 1744-es canonica visitato szerint 1711-ben építették. Más források szerint később készült el, majd 1752-ben megnagyobbították és 1780-ban Migazzi püspök alakíttatta át copf stílusban. A főoltár kegyképe a máriavölgyi pálos kolostor kegyszobrának másolata. A templom mellett sorakozó képoszlopok is máriavölgyi mintára készültek, 1738-ban Özv. Czupyné emeltette a névadó 7 "kápolnácskát". Ezekben eredetileg a Mária hét fájdalmát és hét örömét megörökítő képeket őrizték. Később a rózsafüzér titkainak ábrázolásai kerültek ide. 

Mária-forrás

A templomtól lépcsősor vezet le a forráshoz. A Mária-forrást korábban faköpennyel borították, a mai kőépítményt 1931-ben építették. A közelben, a gyalogösvény túloldalán fakadó forrás vizét különösen szembetegségek gyógyításában vélik hatásosnak, ezért annak Szemvíz-forrás a neve. A kegyhely középkori előzményekkel rendelkezik, itt állhatott a "Szarvasról nevezett Boldogasszony" búcsújáróhely, amely a török időkben elpusztult.

Búcsú

A Hétkápolna 1815 óta a Váci Egyházmegye hivatalos búcsújáróhelye, fő búcsújára a Boldogságos Szűz Mária neve napjához (szept. 12.) közel eső vasárnapon érkeznek a zarándokok. A Hétkápolna és környéke történelmi emlékhely. A zarándokhely mellett 1868-ban közadakozásból állították fel az első honvédemlékművet Degré Alajos javaslatára, az 1849-es váci csaták emlékére. A kezdeményezést anyagilag is támogató Kossuth Lajos szerint a tavaszi hadjárat áprilisi váci csatája "amint egyik legdicsőbbike, ugy strategiailag egyik legfontosabbika volt egész szabadságharcunknak".

Vác remete

Az alapítás legendáját a Képes Krónika őrizte meg. A Salamonnal vívott mogyoródi csatára készülődve Géza és László hercegek seregeikkel Vác táján állapodtak meg. Egy látomás tűnt fel: László egy angyalt látott, amint testvére fejére koronát helyezett. László szerint ez jel, hogy legyőzik Salamont, és Géza lesz a király. Géza megfogadta, ha a látomás beteljesül, azon a helyen egyházat épít Szűz Máriának. A győztes csata után a testvérek visszatértek a látomás helyére, ahol egy szarvas jelent meg, szarvain égő gyertyákkal. László magyarázata szerint Isten angyala jelent meg ott, ahol a templomot fel kell építeni.

Az 1360 körül készült Képes Krónikában, László és Géza történetében olvashatunk először Vác remetéről is. 18. századi magyarázat szerint a remete sovány volt, mint a váz, s innét eredt a város neve. A legenda-alaknak a 18. században rövid életrajzot is írtak. Legkorábbi ábrázolása a lengyelországi Częstochowa pálos kolostorában, egy 18. századi oltártáblán látható, váci szobrát 1908-ban készítette el Kapás Sándor. A hagyomány, mely szerint róla kapta nevét Vác, még ma is él.

A város nevének eredetét nem sikerült egyértelműen megállapítani. Ma a nyelvészek többsége a szláv eredetű Václav személynévből származtatott helynévnek tartja a város nevét.