|
“A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a késöbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuban sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!” (Magyar Olvasástársaság) |
Mire jó a mesehallgatás?
A meseúton végigkalandozó gyerekek és szüleik észrevétlenül részesülnek a meseélmény által nyújtott számos pozitív pedagógiai és lélektani adományban, melyek közül csak néhányat szeretnénk itt kiragadni a teljesség igénye nélkül:
A mesehallgatás lehetőséget teremt nyelvünk kincseinek olyan szavak, fogalmak, kifejezések, mondatszerkezetek, nyelvtani elemek megismerésére melyeket ma már csupán a népmesék őriznek.
„ A mesékbe belefeledkező gyermek aktívan mozgósítja emotív és kognitív képességeit. Gondolkodási műveleteket végez: összehasonlít, analizál, szintetizál, ítéleteket alkot, következtet, általánosít. A meseszövegek megalapozzák idő- és térszemléletének kialakulását, megerősítik a távolság, az irány, a nagyság és a forma észlelését. A szinkretikus sémák, a szóingerek aktivizálják előzőleg szerzett ismereteit, emlékképeit, képzeteit. Az emlékanyag újra feltöltődik feszültséggel, és újra hat. A mesét hallgató gyermek gondolkodása, ismeretrendszere az esztétikai élmények, a katarzis hatására bővül és megszilárdul.
A meseélmény gazdagítja a gyermeki személyiséget, formálja az esztétikai, erkölcsi érzelmeket, fejleszti az értelmi képességeket, kibontakoztatja a gyermeki világképet és az anyanyelvi-kommunikációs képességeket. A gyermekek a beszéd talán legváltozatosabb kelléktárát sajátíthatják el a népmesékből. A mesetudat és az empatikus képességek révén megjegyzik a mese jellegzetes nyelvi fordulatait, mondatpaneljeit, szövegrészleteit. Az utánzásos tanulás útján később ezek megjelennek a beszédben, a legkülönfélébb kommunikációs helyzetekben és tevékenységekben. A mese mintát szolgáltat az árnyalt stílusra, a párbeszédre, a tömör mondatalkotásra. Hatása maradandó a szókincs gyarapításában, a kifejezőkészség fejlődésében, a nyelvi illemtan alakulásában. A gyermek számtalan kommunikációs kifejezőeszközt sajátíthat el a népmesékkel való találkozásokkor.”(Dankó)
Oldódnak és kezelhetővé válnak a gyermek számára a szorongások, félelmek, s a mesék archaikus jelképrendszere által egyfajta pozitív megoldókulcsot kap életének nehéz helyzeteihez. Ahogy a szibériai közmondás tartja:
„Ha nem ismered a fákat eltévedsz az erdőben,
ha nem ismered a meséket eltévedsz az életben”
Szeretnénk a meseúton a klasszikus papírjátékokkal az egyszerű minőségi együttlétet támogatni, a szabadidő elektronika mentes eltöltésének egy alternatívájaként megadni a közös meseélmény, az alkotás, a beszélgetés a felfedezés lehetőségét.
A mesékhez kapcsolt fantáziafejlesztő és önismereti feladatok egyrészt sok információt adhatnak a figyelmes szülőnek, másrészt céljuk, hogy elősegítsék az elmélyülést, és fejlesszék a belső képalkotást, hogy gyermekeink, ne KÉPtelenek, de mindinkább KÉPesek legyenek a hétköznapi kihívások sokasodó sárkányaival megküzdeni.